a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről.

A 60/2023. (II. 28.) AM rendelet célja a kistermelői élelmiszer-előállítás egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonsági követelmények betartását. A legjelentősebb változás a kistermelő fogalmának kibővítése, az új mennyiségi kategóriák bevezetése, valamint az értékesítési csatornák pontosabb meghatározása.

Ez a rendelet különösen fontos lehet azoknak a kistermelőknek és őstermelőknek, akik élelmiszer-feldolgozással és -értékesítéssel foglalkoznak, mert új lehetőségeket és könnyítéseket biztosít számukra.

  1. Kistermelői tevékenység bejelentése
    • A kistermelői tevékenységet az élelmiszer-előállítás helye szerint, ennek hiányában a gazdasági udvar helye szerint illetékes járási hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából a bejelentésre kötelezett bejelenti. Amennyiben a bejelentés több járás illetékességi területét érinti, a bejelentés bármelyik érintett járási hivatalnál megtehető. Ebben az esetben a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal megküldi a bejelentett adatokat a többi érintett járási hivatalnak.
  2. Kibővített kistermelői fogalom
    • Korábban kistermelő csak magánszemély lehetett, az új rendelet viszont lehetővé teszi, hogy jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is kistermelői tevékenységet végezzenek.
  3. Új mennyiségi kategóriák bevezetése
    A rendelet két kategóriába sorolja a kistermelői élelmiszer-előállítást, attól függően, hogy milyen alapanyagokat és milyen mennyiségben használnak fel:
    • I. kategória:
      • A kistermelő saját maga által megtermelt alapanyagokat használja fel.
      • Vásárolt alapanyagokat csak akkor használhat, ha azok megtermelése tőle észszerűen nem elvárható.
      • A korábbi kistermelői mennyiségi határok érvényesek.
    • II. kategória:
      • Ebben a kategóriában nagyobb mennyiségű élelmiszer-előállítás és -értékesítés engedélyezett.
      • A kistermelő hazai előállítású, vásárolt alapanyagokat is felhasználhat saját maga által előállított alaptermékek mellett.
      • A konkrét mennyiségi határokat a rendelet melléklete tartalmazza.
  4. Értékesítés feltételei
    • A kistermelők továbbra is csak végső fogyasztóknak, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknek értékesíthetnek.
    • Az értékesítés történhet:
      • a gazdaságban
      • piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen
      • kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek
      • a vásárló kérésére házhoz szállítással is értékesíthető.
    • Az online előrendelt termékeket személyesen kell átadni, postai vagy futárszolgálatos kiszállítás nem engedélyezett.
    • Az értékesítést végezheti:
      • a kistermelő
      • a kistermelő hozzátartozója
      • a kistermelővel egy háztartásban élő személy
      • a kistermelő alkalmazottja
  5. Élelmiszer-biztonsági követelmények
    • A rendelet részletesen szabályozza a higiéniai követelményeket, amelyeket a kistermelőknek be kell tartaniuk.
      • Az élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget, illetve a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.
      • A termelés és feldolgozás során használt helyiségeket, berendezéseket, eszközöket, tárolókat, ládákat, járműveket tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell.
      • A feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyag az értékesítés során nem alkalmazható.
      • Az elsődleges termeléshez és az ehhez kapcsolódó műveletekhez ivóvíz minőségű vízzel történő kézmosási lehetőséget, a feldolgozáshoz, élelmiszer-előállításhoz ivóvíz minőségű hideg-meleg folyóvizet biztosítani kell.
      • Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki rendelkezik a szükséges alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírt vizsgálatról érvényes igazolással.
      • Az állati kártevők ellen hatékony módon védekezni kell.
      • A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, növények esetében a kártevőkről a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie, amelyet 5 évig meg kell őriznie.
      • Kiegészítő higiéniai követelmények a II. mennyiségi kategória esetén a következőkek:
    • Ha a kistermelő a II. mennyiségi kategóriába esik, az általános higiéniai követelményeken túl a következő követelmények teljesítése szükséges:
      • Az élelmiszer-előállításhoz használt helyiségek padozatát és falazatát mosható, fertőtleníthető burkolattal kell ellátni.
      • Alkalmazott foglalkoztatása esetén öltöző és szociális helyiség biztosítása szükséges.
      • A kistermelő egyszerűsített HACCP dokumentációt vezet, amelyben a nem megfelelőségeket, valamint a helyesbítő intézkedéseket rögzíti.
    • A termékek nyomonkövethetősége kiemelt jelentőségű, vagyis a kistermelőnek pontos nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított és értékesített élelmiszerekről.
    • A kistermelő az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot állít ki, amely tartalmazza
      • a kistermelő nevét, címét és FELIR azonosító számát
      • az élelmiszer-előállítás helyét
      • az élelmiszer megnevezését
      • az összetevők felsorolását az összetétel szerint csökkenő sorrendben, az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevők megjelölésével
      • a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időt
      • a tárolási hőmérsékletet.
  6. Állategészségügyi előírások
    • A kistermelői állati eredetű élelmiszerek előállításához és értékesítéséhez külön szabályok vonatkoznak.
    • A kistermelő a tevékenység végzésének helye szerint illetékes járási hivatal hatósági állatorvosa által (a 8. melléklet szerinti adattartalommal) kiállított hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba állati eredetű terméket.
  7. Jelölés
    • Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert előrecsomagoltan értékesíti, be kell tartania – a tápértékjelölés kivételével – az élelmiszerek tájékoztatásáról szóló európai uniós jogi aktusokban és az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott jelölési követelményeket. 
      A csomagoláson fel kell tüntetni továbbá az élelmiszer megnevezése előtt a „kistermelői” vagy méz és egyéb méhészeti termék esetében a „termelői” jelzőt.
    • Nem előrecsomagolt kistermelői élelmiszer – beleértve az alapterméket is – kiskereskedelmi létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetnie a kistermelő nevét, FELIR azonosító számát és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” jelzőt.
    • Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a kistermelő írásban tájékoztatja a kiskereskedelmi létesítmény és a vendéglátó-ipari létesítmény üzemeltetőjét
      • a termék összetevőiről és tömegéről
      • az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejéről
      • a különleges tárolási feltételekről
      • a termékben megtalálható allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőkről.
    • A gazdaság helyén, helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen nem előrecsomagolt élelmiszer értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni a
      • kistermelő nevét
      • címét vagy a gazdaság helyének címét
      • FELIR azonosító számát
      • a termék nevét
    • . A végső fogyasztót kérésére tájékoztatni kell a nem előrecsomagolt élelmiszer
      • összetevőiről
      • tömegéről
      • fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejéről
      • különleges tárolási feltételeiről, fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek esetében.
    • A nem előrecsomagolt élelmiszerben megtalálható allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőkről való tájékoztatásra a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
    • A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére a gazdaság helyén, helyi termelői piacon vagy házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, ha az értékesítés helyén feltünteti a nevét, a címét és a FELIR azonosító számát.
    • Nyers tej és nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermék értékesítése esetén az értékesítés helyén jól látható és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható” vagy a „nyers tejből készült” kifejezést.